Mi a becsületsértés és miben különbözik a rágalmazástól?

A büntetőjog és szabálysértési jog is rendelkezik a másik embernek sértő, a becsületének csorbítására alkalmas kifejezések használatáról és az erre irányuló esetleges tettlegességről is. A becsületsértés kiegészítő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet helye a tényállás megállapításának, ha a rágalmazás megállapításának egyik vagy akár több feltétele is hiányzik.

A becsületsértés és a rágalmazás is akkor valósul meg, ha a másik ember becsületét és emberi méltóságát sértő kifejezések, gyalázkodó, becsmérlő, gúnyolódó vagy megalázó szavak, kifejezések hangzanak el, amelyek valótlanak, illetve súlyosan csorbítják a sértett emberi méltóságát és sértik az önbecsülését.

Amíg azonban az előbbinél nem feltétel, hogy a sértő kifejezések a nagy nyilvánosság előtt hangozzanak el, az utóbbinál igen. A rágalmazás tehát akkor valósulhat meg, ha az elkövető egy másik személyről valamit mások előtt tényként állít, illetve híresztel. A becsületsértés megvalósulhat tettlegesen is, aminek szintén nem feltétele, hogy az elkövetőn és a sértetten kívül bárki más is szemtanúja legyen. Ebben az esetben a tettlegesség például a másik ember leköpését, testi sértést nem okozó, támadó jellegű megérintését, felpofozását is jelentheti.